Kategória: Múltunk

Beküldve:

Múltunk 2022/2

Területi önkormányzatok az 1920-as években

  • Szerkesztői előszó (4)
  • Püski Levente: Állandóság és változás. A hagyományos önkormányzati struktúra újjászerveződésének problémái az 1920-as években (6)
  • Paksy Zoltán: A politika és a közigazgatás ütközőpontján: a vármegyei reform kérdése az 1920-as években (26)
  • Nagy Imre Gábor: Pécs város törvényhatósági bizottsága 1918 és 1929 között (47)
  • Végső István: „Két város”. Polgármesterek és helyi választások Cegléden és Kiskunhalason, 1920–1929 (69)
  • Ignácz Károly: Helyi önkormányzatok és választások Budapest elővárosaiban az 1920-as évek elején (84)

Tanulmányok

  • Csunderlik Péter: A Tanácsköztársaság ábrázolása Horthy-kori regényekben (124)
  • Murber Ibolya: Egyedül idegenben. Az 1956-os forradalmat követően szülő nélkül menekülő kiskorúak története Ausztriában és Jugoszláviában (170)

Szemle

  • Bárány Zsófia: „Nem szabad a tollat kiadni a kezünkből”. Tanulmányok a magyar keresztény egyházak sajtóstratégiáiról (206)
  • Takács Róbert: Kulák és propaganda (212)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Múltunk 2022/1

Az Eichmann-per és a holokauszt emlékezete

  • Scheibner Tamás, Zombory Máté: Az Eichmann-per hatvan év távlatából: értelmezések és közvetítések. Bevezető (4)
  • Zombory Máté: Antifasiszta olvasatok. Magyar történeti dokumentáció az Eichmann-ügyben. (13)
  • Jablonczay Tímea: „Egyébként én is tanúvallomást tettem az Eichmann-perben”. Szenes Erzsi tanúságtétele Izraelben és Magyarországon az 1960-as években (58)
  • Takács Róbert: Az Eichmann-per mint „szocialista” médiaesemény? (100)
  • Kisantal Tamás: A „gonosz banalitása” és a „tekintélynek való engedelmesség”. A nácizmus és az Eichmann-per hatástörténete az 1960-as évek Amerikájában (130)

Tanulmány

  • Nagy Ágnes: A hétköznapi építészeti ismeretek formálódása: a lakáspropaganda műfajai és intézményes csatornái a két világháború közötti Budapesten (162)

Szemle

  • Feitl István: Képes szintézis a rövid 20. századról
    (PRITZ Pál: 100 év. A trianoni Magyarország képes története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2020. 301 p.)
  • Antal Róbert István: Fajvédelem a vidéki Magyarországon
    (FÁBIÁN Máté: Egy fajvédő főispán a Horthy-korszakban. Borbély-Maczky Emil (1887‒1945). MTT–Kronosz Kiadó, Budapest–Pécs, 2020. 323 p.)
  • Harlov-Csortán Melinda: „a tanú elhallgattatása az ára, hogy megszólaljon a történelem”
    (ZOMBORY Máté: Traumatársadalom. Az emlékezetpolitika történeti-szociológiai kritikája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2019. 248 p.)

Forrás – online melléklet

  • Csunderlik Péter: A Galilei Kör közgyűlési és választmányai üléseinek jegyzőkönyvei (1915–1917) 

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Múltunk 2021/4

  • Romsics Ignác: Sipos József (1948-2021) (2)

A köztársasági pillanat az első világháború után

  • Fiziker Róbert: Hoch die Republik! Az osztrák forradalom „udvari tanácsosai” (8)
  • Halász Iván: A republikánus eszmék és az önálló Csehszlovákia első évei (28)
  • Cody J. Inglis: Egy „jugoszláv köztársaságért”. A posztimperiális „köztársasági pillanat” és a délszlávok, 1917–1921 (42)

Tanulmányok

  • Umbrai Laura: Zsírjegyek a bödönben. Élelmezési nehézségek az első világháború Budapestjén (72)
  • Varga Lajos: 1919 októbere: pártok vergődése a koalíciós tárgyalások hálójában (113)
  • Karsai László: A holokauszt és a történészek az 1980-as évektől napjainkig (146)

Szemle

  • Gellért Ádám: A „Horthy-rendszer” megszilárdulása …
    új megvilágításban? (192)
  • Kaba Eszter: „Megy a gőzös…” Gyermekvonatok az első világháború után (210)
  • Polyák Petra: A párt alulnézetből (222)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Múltunk 2021/3

Egymásba fonódó történelem – a magyar-lengyel 20. század

  • Romsics Gergely: Lengyelország helye a magyar külpolitikai gondolkodásban 1920-ban (4)
  • Marek Kornat: Magyarország helye a Tengerköz-koncepcióban. Józef Beck és a lengyel–magyar szövetségről alkotott elképzelései a „Harmadik Európá”-ban (31)
  • Aleksandra Sylburska: Lengyel–magyar politikai és diplomáciai kapcsolatok 1945 és 1948 között (54)
  • Takács Róbert: Desztalinizációs kultúrpolitikák páternoszteren. A tűrés és tiltás, nyugati transzferek és kísérletezés, valamint a lengyel–magyar viszony feszültségei 1956 után (81)
  • Mitrovits Miklós: Politikai ellenzék és kulturális ellenállás Lengyelországban és Magyarországon a késő szocializmusban (összehasonlítás, kapcsolatok, transzferek) (125)
  • Danyi Gábor: Transznacionális diffúzió, ellenzéki „legendák”, képzeletbeli körforgások. A lengyel Szolidaritás mozgalom nem hivatalos recepciója Magyarországon az 1980-as évek elején (154)
  • Michal Przeperski: Galvanizáció – válság – megújulás. Magyar gazdasági és politikai reformok a lengyel médiában az 1980-as években (189)
  • Balázs István Miklós: Kerekasztal-tárgyalások Lengyelországban. Korabeli kritikák és magyar ellenzéki recepciók (216)

Szemle

  • Tomasz Kozłowski: Rakowski. Életrajz a Lengyel Egyesült Munkáspárt utolsó vezetőjéről (240)
  • Mitrovits Miklós: Lengyelország, mint az informális kulturális csere központja a hetvenes-nyolcvanas években (251)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Múltunk 2021/2

Ember és környezet

  • Bodovics Éva: Az elmúlt huszonöt év környezettörténete az Environment and History és az Environmental History fényében (4)
  • Katona Csaba: A természet mint vonzerő a 19. századi balatoni fürdőéletben (46)
  • Balogh Róbert, Homor Péter: A „másodlagos természet” formálódása az erdészettörténet tükrében. Jogi kategóriák, professzionalizáció és tájátalakítás kapcsolata Magyarországon Trianon előtt és után (73)
  • Kormány Ákos: A munkás természetjárók és a polgári világ kapcsolata a Horthy-korszakban (101)

Tanulmányok

  • Szűts István Gergely: Kapcsolatok-hálózatok. Küzdelem egy vállalkozásért az 1920-as években (142)

Forrás

  • Vasas Géza: Fejezetek egy világvándor életéből. Erdős Pál és a magyar revízió ügye 1934-ben (176)

Szemle

  • Papp István: A nemzeti posztmodern (202)
  • Marczinka Csaba: Egy per rekonstrukciója és az impériumváltás logikája (217)
  • Takács Róbert: Magyarország és a hidegháború – rendszerszemléletben (226)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Múltunk 2021/1

Posztháborús állapot – Magyarország, 1944-1947

  • Cora Zoltán: A magyarországi szociálpolitika és a posztháborús állapot (1944-1947): rekostrukció, stabilizáció, alternatívák (4)
  • Balogh Róbert: „Köszönömszépenaczipőt.” A második világháború utáni Magyarország a budapesti UNRRA-misszió iratainak tükrében (54)
  • Péterffy Gergely: A Magyar Államvasutak és a Közlekedésügyi Minisztérium elképzelései a második világháború utáni békekötésről, 1945-1946 (93)
  • Vilonya Bianka: A Magyar Állami Operaház az átmenet éveiben: személycserék, műsorpolitika, változó közönség (136)

Tanulmány

  • Csoma Lajos: Forradalmi kormányzat és önkormányzat konfliktusa 1919-ben. Munkástanácsok Magyarországon (170)

Szemle

  • Pók Attila: Úttévesztés. Szociáldemokraták a Tanácsköztársaságban (202)
  • Ignácz Károly: A bethleni kétharmad – választási törvénytelenség és aránytalanság révén (210)
  • Hubai László: Az államszocializmus álparlamentje (223)
  • Molnár Eszter Edina: Az első generáció (230)
  • Lajkó Ádám: Képzelt fasizmus (238)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.