Kategória: Napvilág Kiadó

Beküldve:

Múltunk 2026/1

Emlékezet

  • László Andor: A magyar utcanevek szimbolikus szerepe a második világháború utáni években (4)
  • Gucsa Magdolna: A szélsőjobboldali térfoglalás a képzőművészeti mezőben a második világháborút követő politikai igazságszolgáltatás tükrében (59)
  • Eőry Gabriella: 1956-os menekültek Angliában. Személyes történetek (104)
  • Farkas Gyöngyi: „Zimmer frei”. A Kádár-kori balatoni szobakiadások emlékezete (127)
  • Márkus Beáta: Egy „magyar tragédia” genezise – „Gulág”, Gupvi, „malenkij robot” (167)
  • Szívós Erika: A memory studies és a hazai történetírás – egy termékeny kapcsolat rövid története (online melléklet)

Tanulmányok

  • Pritz Pál: Hajdu Tibor emlékezete (200)

Szemle


  • Tomka Béla: Intézmények és esendőségek: a magyar társadalomtörténet-írás első átfogó története (222)
  • Bódi Lóránt: Egy tábor mindennapjai: Bergen-Belsen tapasztalattörténete (236)
  • Tömő Ákos: Utazás a balatoni tervvázlatok körül (244)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár folyóiratolvasójában.

Beküldve:

Múltunk 2024/3

Személyiségek a történelemben

  • Kund Attila: „a faj uralmi akaratának útja” Keltz Sándor és fajelmélete (4)
  • Engelberth István: Egy arisztokrata hölgy küzdelmei a Horthy-kori választásokon. Orosdy Fülöpné a szécsényi választókerületben (1931-1935) (49)
  • Dénes Iván Zoltán: Névválasztás és szerepfelfogás (82)
  • Agárdi Péter: Egy marxista irodalmár az államszocializmusban. Részlet Pándi Pál pályaképéből (120)

Tanulmányok

  • Miklós Ágnes Kata: A nemzetiségek óvodai magyarosításának koncepciói a 19. században (164)
  • Kimmel Máté: Tanyakérdés és tanyapolitika. Az alföldi tanyavilág modernizációjáról folytatott diskurzusok a 20. században (185)
  • Sipos Nikoletta: Nagyvárosi női bűnözés Budapesten az 1930-as években (215)

Szemle

  • Tömő Ákos: Trendi nő a történettudományban. Nagyító alatt a szocialista szépségápolás (238)

Online melléklet

  • Varga Lajos: Peidl Gyula szakszervezeti kormánya (1919. augusztus 1-6.)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár folyóiratolvasójában.

Beküldve:

Múltunk 2022/1

Az Eichmann-per és a holokauszt emlékezete

  • Scheibner Tamás, Zombory Máté: Az Eichmann-per hatvan év távlatából: értelmezések és közvetítések. Bevezető (4)
  • Zombory Máté: Antifasiszta olvasatok. Magyar történeti dokumentáció az Eichmann-ügyben. (13)
  • Jablonczay Tímea: „Egyébként én is tanúvallomást tettem az Eichmann-perben”. Szenes Erzsi tanúságtétele Izraelben és Magyarországon az 1960-as években (58)
  • Takács Róbert: Az Eichmann-per mint „szocialista” médiaesemény? (100)
  • Kisantal Tamás: A „gonosz banalitása” és a „tekintélynek való engedelmesség”. A nácizmus és az Eichmann-per hatástörténete az 1960-as évek Amerikájában (130)

Tanulmány

  • Nagy Ágnes: A hétköznapi építészeti ismeretek formálódása: a lakáspropaganda műfajai és intézményes csatornái a két világháború közötti Budapesten (162)

Szemle

  • Feitl István: Képes szintézis a rövid 20. századról
    (PRITZ Pál: 100 év. A trianoni Magyarország képes története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2020. 301 p.)
  • Antal Róbert István: Fajvédelem a vidéki Magyarországon
    (Fábián Máté: Egy fajvédő főispán a Horthy-korszakban. Borbély-Maczky Emil (1887‒1945). MTT–Kronosz Kiadó, Budapest–Pécs, 2020. 323 p.)
  • Harlov-Csortán Melinda: „a tanú elhallgattatása az ára, hogy megszólaljon a történelem”
    (Zombory Máté: Traumatársadalom. Az emlékezetpolitika történeti-szociológiai kritikája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2019. 248 p.)

Forrás – online melléklet

  • Csunderlik Péter: A Galilei Kör közgyűlési és választmányai üléseinek jegyzőkönyvei (1915–1917) 

***

Elektronikusan elérhető itt.

Beküldve:

Múltunk 2021/1

Posztháborús állapot – Magyarország, 1944-1947

  • Cora Zoltán: A magyarországi szociálpolitika és a posztháborús állapot (1944-1947): rekostrukció, stabilizáció, alternatívák (4)
  • Balogh Róbert: „Köszönömszépenaczipőt.” A második világháború utáni Magyarország a budapesti UNRRA-misszió iratainak tükrében (54)
  • Péterffy Gergely: A Magyar Államvasutak és a Közlekedésügyi Minisztérium elképzelései a második világháború utáni békekötésről, 1945-1946 (93)
  • Vilonya Bianka: A Magyar Állami Operaház az átmenet éveiben: személycserék, műsorpolitika, változó közönség (136)

Tanulmány

  • Csoma Lajos: Forradalmi kormányzat és önkormányzat konfliktusa 1919-ben. Munkástanácsok Magyarországon (170)

Szemle

  • Pók Attila: Úttévesztés. Szociáldemokraták a Tanácsköztársaságban (202)
  • Ignácz Károly: A bethleni kétharmad – választási törvénytelenség és aránytalanság révén (210)
  • Hubai László: Az államszocializmus álparlamentje (223)
  • Molnár Eszter Edina: Az első generáció (230)
  • Lajkó Ádám: Képzelt fasizmus (238)

***

Elektronikusan elérhető itt.