Kategória: Múltunk

Beküldve:

Múltunk 2024/1

  • ifj. Barta János: Orosz István (1935-2024) (2)

1945 a munkahelyeken

  • Apor Péter: 1945 és a munka állama: populisa kormányzás és alternatív demokrácia (12)
  • Nagy Péter: Merénylet a volt párttitkár ellen. A megzabolázhatatlan Antalköz József és a forrongó ózdi kommunista párt 1945-1946-ban (41)
  • Kovácsné Magyari Hajnalka: „Miután egyetlen szekrény sincs a lakásban, a krémeket egy kopott széken parádéztatom…” Budapesti kozmetikusiparosok helyzetének alakulása 1944-1947 között: zsidóüldözés, vagyonelkobzás és újrakezdés (70)

Tanulmányok

  • Csunderlik Péter: A Tanácsköztársaság ábrázolás a Horthy-kori középiskolai tankönyvekben (88)

Forrás

  • Herz-Topál Zsófia: Gömbös Gyula belpolitikája nemzetiszocialista tükörben. A Völkischer Beobachter Gömbösről és politikájáról (1932-1936) (150)

Fórum

  • Szabó Márta: Az új és a régi történelemről (190)
  • Szász Péter: Összeomlás után, újraformálódás előtt (199)

Szemle

  • Tomka Béla: A történész mint saját életének kutatója (210)
  • Pauló Edit: Látszik-e még a harmadik út? (220)
Beküldve:

Múltunk 2023/4

Válságok a 20. században

  • Murber Ibolya: Válság és demokratizálás. Az osztrák és a magyar demokráciamodell az első világháború idején (4)
  • Bolgár Dániel: Nagy volt-e a jövedelmi egyenlőtlenség Magyarországon a két világháború között? Kritikai statisztika (45)
  • Pap Milán: Megküzdési stratégiák. Jelentések az olajválságról és a kádári vezetés 1973-1974-ben (95)
  • Sinéad Carolan: „Válsággondolkodás” és a társadalomelmélet átalakulása a posztsztálinista Magyarországon és Lengyelországban (122)
  • Iványi Márton: Hegemóniaválság és/ vagy egy világpolitika fordulat előjátéka? Az amerikai elhúzódó visszaesés diskurzusa (153)
  • Antal Attila: A válságok és kivételes jogrendek történeti perspektívában (182)

Szemle

  • Feitl István: Tanulmánykötet a 150 éves Budapestről (204)
  • Csunderlik Péter: Wilson és a kelet-európai „fajok” szegregációja (211)
  • Fiziker Róbert: Burgenland 100. Gondolatok a romantika és a realizmus mikszáthi házasságáról (217)
  • Juhász Zoltán András: Tintabarázdák és sárkányfog-vetemény. A vidéki ellenségkép a kommunista sajtóban (227)
Beküldve:

Múltunk 2023/3

A 150 éves Budapest történetei

  • Gyáni Gábor: Lipótváros: a pesti City (4)
  • Sipos András: Budapest gazdálkodása a városegyesítéstől a második világháborúig (24)
  • N. Kósa Judit: A Nagykörút édesszülei. Építtetők és „jó gazdák” az Oktogon és a Népszínház között (58)
  • Papp Viktor: Budapest a professzionalizáció élén. A budapesti és a vidéki ügyvédség kapcsolata a dualizmus időszakában (88)
  • Perczel Olivér: Szingalézek, számik, sziúk. Etnográfiai show-k Budapesten, 1873-1931 (112)
  • Deáky Zita: A fővárosi pinceműhelyek egészségügyi viszonyai a 20. század első felében (142)
  • Németh Patrik: Újjáépítés vagy helyreállítás? A Fővárosi Közmunkák Tanácsának szerepe Budapest történetében a második világháború után (1945-1948) (169)

Szemle

  • Bartha Eszter: Korszerűtlen elmélkedések? (202)
  • Szilágyi Gábor: Krónika – elemzés helyett (220)
  • Berend T. Iván: Történészsors Közép-Európában (231)

Beküldve:

Múltunk 2023/2

A kádári Magyarország külkapcsolatai

  • Szilágyi Ágnes Judit: Portugál pillantások a vasfüggöny mögé 1974 előtt és után (4)
  • M. Madarász Anita: Nagy-Britannia közép-kelet-európai politikája a hidegháborúban. Fejezetek a brit-magyar kulturális diplomácia történetéből (30)
  • Horváth B. Zsolt: Kézi vezérelt nemzetköziesítés. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseinek hatása a magyar felsőoktatásra az Eötvös Loránd Tudományegyetem példáján (61)
  • Takács Róbert: Magyar külkapcsolatok a hidegháborús nemzetközi környezetben (88)

Tanulmányok

  • Kormány Ákos: „A sport úri passzió, nem való a munkásságnak!” A magyar szervezett munkásmozgalom sportideái a 20. század első felében (104)
  • Bakonyi Péter: Nyilasok Zala megyében (1944. október – 1945. március) (144)
  • Andreides Gábor: „Ez pedig nem én vagyok, hanem Zimmer Ferenc halkereskedő.” A Magyar Távirati Iroda egykori főszerkesztőjének kálváriája 1945 után (174)

Szemle

  • Balatoni Balázs: A Népszövetség gondolatának brit gyökerei (192)
  • Hunyadkürti Soma: A németellenesség színe és visszája (202)
  • Bartha Ákos: Ugróiskola (213)
  • Gyebnár Kristóf: Egy kádári év történetei. Mozaikok az 1971. esztendő mindennapjaiból (229)

Beküldve:

Múltunk 2023/1

Nőtörténet

  • Somlai Katalin: „Dudás Éva”, „Angelica”, „Medica” és társaik. Titkos munkatársnők a magyar hírszerzés olasz frontján 1945 és 1989 között (4)
  • Lőrincz Andrea: A második világháborút követő felellősségre vonás megéléstörténetei a (színész)női életutakban (31)
  • Grexa Izabella: „Ha én annyitkeresnék, mint ön, Gáspár elvtárs, akkor nem ragaszkodnék a második műszak keresetéhez…” Női panaszlevelek a Kádár-korszakból (74)
  • Alabán Péter: Nők férfiak nélkül. Társadalmi és nemi szerepek az 1970-es évek munkástársadalmában és a filmvásznon (105)
  • Fedeles-Czeferner Dóra: Milyen volt magyar emigráns nőnek lenni a két világháború közötti Szovjetúnióban? (141)

Tanulmányok

  • Tóth Imre: Bánffy Miklós a magyar külügyminisztériumban (1921-1922) (150)
  • Miklós Dániel: Sugár András Dubcek-interjúja és a könyvkiadás helyzetének változása 1989-ben (180)

Szemle

  • Agárdi Péter: Új, tudományos narratíva József Attiláról (206)
  • Tomka Béla: Alternatív vagy korlátozott globalizáció? A szocialista rendszerek nemzetközi kapcsolatainak új értelmezéseiről (220)
  • Isaac Bershady: Magyarszág a világon: globális történelem a félperifériáról (237)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Múltunk 2022/3

Telepítéspolitika

  • Berecz Ágoston: Új állami telepítések a Bánságban és Erdélyben (1894-1914) (4)
  • Molnár Csongor: „Hazatelepítésük kívánatos és szükséges.” A Független Horvát Állam területén élő magyarok hazatelepítésének koncepciói és története (41)

Oktatás és neveléstudomány

  • Donáth Péter: Imre Sándor memoárja az 1918-1919. évi forradalmakat követő felelősségre vonásokról. Benedek Marcell, Dénes Lajos, Somogyi Béla és Czakó Ambró ügyéről (74)
  • Somogyvári Lajos, Polyák Zsuzsanna: A „tudományos-technikai forradalom” diskurzusai a magyar neveléstudományban (111)
  • Czabaji Horváth Attila, Albrecht Zsófia, Daru Andrea, Szente Dorina: Az utánpótlásképzés a neveléstudományban (1970-1993) mint társadalmi jelenség megközelítési lehetőségei (132)

Tanulmányok

  • Beretzky Ágnes: Bjornstjerne Bjornson és Robert William Seton-Watson: A szlovák egyenjogúság bajnokai. Emlékezetpolitikai tanulságok (170)
  • Danyi Gábor: Polgárjogi harcos, kentaur, bagdadi tolvaj? Krassó György identitása és szamizdat kiadójának gazdasági működése (200)

Szemle

  • Pócs Nándor: Ellentétek balladája (236)
Beküldve:

Múltunk 2022/1

Az Eichmann-per és a holokauszt emlékezete

  • Scheibner Tamás, Zombory Máté: Az Eichmann-per hatvan év távlatából: értelmezések és közvetítések. Bevezető (4)
  • Zombory Máté: Antifasiszta olvasatok. Magyar történeti dokumentáció az Eichmann-ügyben. (13)
  • Jablonczay Tímea: „Egyébként én is tanúvallomást tettem az Eichmann-perben”. Szenes Erzsi tanúságtétele Izraelben és Magyarországon az 1960-as években (58)
  • Takács Róbert: Az Eichmann-per mint „szocialista” médiaesemény? (100)
  • Kisantal Tamás: A „gonosz banalitása” és a „tekintélynek való engedelmesség”. A nácizmus és az Eichmann-per hatástörténete az 1960-as évek Amerikájában (130)

Tanulmány

  • Nagy Ágnes: A hétköznapi építészeti ismeretek formálódása: a lakáspropaganda műfajai és intézményes csatornái a két világháború közötti Budapesten (162)

Szemle

  • Feitl István: Képes szintézis a rövid 20. századról
    (PRITZ Pál: 100 év. A trianoni Magyarország képes története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2020. 301 p.)
  • Antal Róbert István: Fajvédelem a vidéki Magyarországon
    (FÁBIÁN Máté: Egy fajvédő főispán a Horthy-korszakban. Borbély-Maczky Emil (1887‒1945). MTT–Kronosz Kiadó, Budapest–Pécs, 2020. 323 p.)
  • Harlov-Csortán Melinda: „a tanú elhallgattatása az ára, hogy megszólaljon a történelem”
    (ZOMBORY Máté: Traumatársadalom. Az emlékezetpolitika történeti-szociológiai kritikája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2019. 248 p.)

Forrás – online melléklet

  • Csunderlik Péter: A Galilei Kör közgyűlési és választmányai üléseinek jegyzőkönyvei (1915–1917) 
Beküldve:

Múltunk 2021/4

Romsics Ignác: Sipos József (1948-2021) (2)

A köztársasági pillanat az első világháború után

  • Fiziker Róbert: Hoch die Republik! Az osztrák forradalom „udvari tanácsosai” (8)
  • Halász Iván: A republikánus eszmék és az önálló Csehszlovákia első évei (28)
  • Cody J. Inglis: Egy „jugoszláv köztársaságért”. A posztimperiális „köztársasági pillanat” és a délszlávok, 1917–1921 (42)

Tanulmányok

  • Umbrai Laura: Zsírjegyek a bödönben. Élelmezési nehézségek az első világháború Budapestjén (72)
  • Varga Lajos: 1919 októbere: pártok vergődése a koalíciós tárgyalások hálójában (113)
  • Karsai László: A holokauszt és a történészek az 1980-as évektől napjainkig (146)

Szemle

  • Gellért Ádám: A „Horthy-rendszer” megszilárdulása …
    új megvilágításban? (192)
  • Kaba Eszter: „Megy a gőzös…” Gyermekvonatok az első világháború után (210)
  • Polyák Petra: A párt alulnézetből (222)