Kategória: Állam- és Jogtudomány

Beküldve:

Állam- és Jogtudomány 2025/2

Tanulmány

  • Szente Zoltán: Az alkotmány két fogalma: a történeti-analitikus és a modern jogi-politikai alkotmányfogalom (3)
  • Kiss György: A jogforrások komplexitása és hiányának következményei a munkajogban. A munkajogviszony megszüntetése a munkáltató érdekkörében fennálló okok miatt (33)
  • Hollán Miklós: Negyed évszázad a jogértelmezés határán vagy inkább azon túl: az 1/1999. számú Büntető Jogegységi Határozat kritikai elemzése. A keretkitöltő jogszabályok változása és a büntető törvény visszaható hatályú alkalmazása (58)
  • Bán-Forgács Nóra: Az információszabadság alapjogának meghatározása az információszabadság eszmetörténetének tükrében(87)

Recenzió

  • Erős Orsolya Júlia: Edl András – Szenes Zoltán (szerk.): Új űrkorszak kapujában. A világűr biztonsági és katonai kérdései (Budapest: Zrínyi 2024) (101)
  • Gárdos Péter: Auer Ádám: A jogszabályba ütköző szerződések semmis(s)ége: A tilos szerződés az érvénytelenségi okok hálózatában (Budapest: HUN-REN TK Jogtudományi Intézet 2024) (106)
  • Nagy Réka: Bán-Forgács Nóra – Lőrincz Viktor Olivér – Mezei Kitti – Szentgáli-Tóth Boldizsár (szerk.): Poszt-COVID. A COVID–19 hatásai a jogrendszerre (Budapest: Akadémiai 2024)(113)
  • Vadász Vanda: Király Miklós: Nemzetközi adásvétel és jogegységesítés. Kollíziós és anyagi jog – kölcsönhatás, verseny, együttélés (Budapest: ELTE Eötvös Kiadó 2022) (123)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár folyóiratolvasójában.

Beküldve:

Állam- és Jogtudomány 2025/1

Tanulmány

  • Buzinkay Péter, Vadász Vanda: Az állami vagyonvédelem új módja: a közgyűjteményi veszteségek feltárása és az eltűnt, ellopott kulturális javak visszaszerzése (3)
  • Koltay András: Sólyom László szólásszabadsága (25)
  • Lőrincz Viktor Olivér, Péli Gábor, Pólos László: A fogalmi elmosódottság modellezése a jogban, kognitív valószínűségi megközelítés (49)
  • Orbán Endre: Az „új jogrendtől” az „alkotmányos alapchartáig”. Az Európai Uniót értelmező alkotmányjogi paradigma felemelkedése és narratívái (75)
  • Takács Izolda: A jus cogens demarkációs kritériumrendszere – Megjegyzések az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának jus cogensről szóló következtetéstervezetéhez (99)

Recenzió

  • Koi Gyula: P. Vásárhelyi Judit – Perger Péter (szerk.): Régi magyarországi nyomtatványok. Ötödik kötet 1671–1685 (Budapest: Országos Széchényi Könyvtár 2023) (127)
  • Könczöl Miklós: Schweitzer Gábor – Szente Zoltán (szerk.): „A történeti alkotmány (…) jogtörténetbe váltott át.” Jogtudósok kiadatlan munkái Magyarország történeti alkotmányáról és alkotmánytörténetéről (Budapest: Akadémiai Kiadó 2024) (138)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár folyóiratolvasójában.

Beküldve:

Állam- és Jogtudomány 2024/4

Jog és irodalom

  • Fekete Balázs: Jog és irodalom – Valami előszó, valami más, valami Iustitia (3)

Tanulmány

  • Földi András: Jog és költészet a Dante-fordításokban: tűnődések az Isteni színjáték Babits- és Nádasdy-féle fordítása kapcsán (6)
  • Izsák-Somogyi Katalin: A lágerpókertől a vöröscsillagon át az árpádsávos zászlóig – Szimbólumértelmezés a jogi emlékezetben (30)
  • Kevevári István: Bosszú, igazságszolgáltatás és faji kérdések John Grisham Ha ölni kell című regényében (49)
  • Kiss Valéria: Nehéz döntések – A demenciával kapcsolatos jogi kérdések irodalmi reprezentációjának elemzése (72)
  • Lőrinczi Lilla: A láthatatlan kánon: a jogi és irodalmi szövegek érintkezési pontjai (85)
  • Molnár András: Jog, populáris kultúra, spekulatív fikció – néhány előkérdés (100)
  • Pethő Nóra: Cordelia csendje – a hallgatás a jogi eljárásban (121)
  • Sallai Balázs: „Egy waggon akta” – realista írók képe a korabeli magyar közigazgatásról (145)
  • Tóth Katinka: Költői igazságszolgáltatás Márton László és Darvasi László regényeiben (163)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár folyóiratolvasójában.

Beküldve:

Állam- és Jogtudomány 2024/3

Tanulmány

  • Benkő Orsolya: Objektív meggyőződés? A lelkiismereti meggyőződés azonosításának lehetőségei az állam világnézeti semlegességének követelménye alapján (3)
  • Könczöl Miklós: Jelek és szerepek: az aristotelési Rétorika bizonyításelmélete jogi szemiotikai szempontból (24)
  • Manzinger Krisztián: Az állampolgárság mint nemzetépítési eszköz – Lettország a jog, a politika és történelem háromszögében (37)
  • Máté Gergő: A jog fogalma: adekvát módszertan és perspektíva (59)

Recenzió

  • Budai Katalin Edina: W. Bradley Wendel: Canceling Lawyers: Case Studies of Accountability, Toleration, and Regret (New York: Oxford University Press 2024) (88)
  • H. Szilágyi István: Szabadfalvi József: „A jogállam a jogeszme megvalósítását czélzó intézmény”. Jogállam-koncepciók Magyarországon a 20. század közepéig (Budapest: Gondolat 2023) (100)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Állam- és Jogtudomány 2024/2

A magyar jogrendszer és az európai uniós tagság húsz éve

  • Varju Márton: Merre tovább magyar jogrendszer? Előszó „A magyar jogrendszer és az európai uniós tagság húsz éve” című tematikus számhoz (3)

Tanulmány

  • Varju Márton, Várnay Ernő, Vincze Attila: Húsz év után: alkalmazkodás és konfliktusok a magyar jogrendszer európaizációs átalakulásában (7)
  • Bartha Ildikó, Papp Mónika: Állami támogatások az Európai Unióban – Magyarország útja csatlakozásunktól napjainkig (32)
  • Fodor László: A környezetvédelmi szabályozás főbb irányai európai uniós tagságunk első húsz évében (67)
  • Eszteri Dániel: Az európai uniós adatvédelem mindenhová elérő keze: a GDPR alkalmazásának kiterjesztése harmadik országokra, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államokra (93)
  • Friedery Réka, Molnár Tamás: Az Európai Unió, valamint Magyarország migrációs és menekültügyi politikája a szabályozás tükrében: leltár az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évről (120)

Recenzió

  • Boda-Balogh Éva: Lisa Sonnleitner: A Constitutionalist Approach to the European Court of Human Rights: The Legitimacy of Evolutive and Static Interpretation (Hart Publishing 2022) (147)
  • Sulyok Gábor: Marietta Benkö – Kai-Uwe Schrogl (szerk.): Outer Space – Future for Humankind: Issues of Law and Policy (The Hague: Eleven 2021) (156)
  • Takó Dalma: Mohay Ágoston – Kis Kelemen Bence – Pánovics Attila – Tóth Norbert (szerk.): A nemzetközi szervezetek felelőssége – Elmélet és gyakorlat határán (Pécs: PTE ÁJK Európa Központ 2023) (165)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Állam- és jogtudomány 2024/1

Tanulmány

  • Dombrovszky Borbála: Oktatásügy és esélyegyenlőség az ítélkezésben: szakmai és szakpolitikai elemek a bíróság előtt (3)
  • Pusztahelyi Réka: Az elévülési szabályok megváltoztathatósága: a magánautonómia határai (38)
  • Szabados Tamás: Járt utat el ne hagyj? – A lopott dolgok és a jogellenesen kivitt kulturális javak kollíziós szabályozása a nemzetközi magánjogi törvényben (62)
  • Verebélyi Viktória: A közgyűjteményben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadására irányuló eljárás egyes alkotmányossági kérdései (86)

Recenzió

  • Gellér Balázs: Németek (osztrákok), magyarok és magyarul beszélő egyének: találkozás a világ végén. Gondolatok Bárd Károly Számonkérés a holokausztért – Tettesek, áldozatok, bírák című könyvéről (110)
  • Tilinger Krisztina: Attila Sipos: International Aviation Law – Regulations in Three Dimensions (Cham: Springer 2024) (127)
  • Timár Balázs: Chronowski Nóra: Alkotmányosság három dimenzióban (Budapest: ELKH TK JTI 2022) (135)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Állam- és Jogtudomány 2023/4

Tanulmány

  • Bartóki-Gönczy Balázs: Vihar előtti csend ötven év hibernáció után? – Előszó „Az ötvenéves űrkárfelelősségi egyezmény” című tanulmányblokkhoz (3)
  • Ganczer Mónika: Honosság szerepe a világűrjogi felelősségben és kárfelelősségben (31)
  • Takó Dalma: Az űrkárfelelősség kérdését szabályozó általános és különös nemzetközi szerződések (52)
  • Kiss Mátyás: Kiberműveletek a beavatkozás tilalma mint nemzetközi jogi alapelv tükrében (67)

Recenzió

  • Szente Zoltán: Apologetikus alkotmánytörténet újratöltve? Megjegyzések A magyar alkotmány: korszakok és kihívások című kötethez (89)
  • Prugberger Tamás: Szalma József: A kárfelelősség alapelvei (Budapest: KRE ÁJK – L’Harmattan 2023) (101)
  • Vadász Vanda: Várnay Ernő – Papp Mónika: Magyarázat az Európai Unió jogáról (Budapest: Wolters Kluwer 2023) (109)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Állam- és jogtudomány 2023/3

Tanulmány

  • Benke József: Az ókori római jogélet 21. századi tanulságai: a hitelezők megkárosítása elleni jogvédelem egyes nemzetközi aktualitásai (3)
  • Fajtai Krisztina: A hazai házassági vagyonjogi rendszerek a nők társadalmi nemi szerepének és a házastársak egyenjogúsága elvének tükrében (19)
  • Gosztonyi Gergely, Lendvai Gergely Ferenc: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarai ítélete a Sanchez kontra Franciaország ügyben, avagy felelős-e egy politikus a Facebook-falára írt kommentekért (33)
  • Szijártó István: Az alapjogvédelem előtérbe kerülése az európai nyomozási határozat és a kölcsönös elismerés elve kontextusában (52)

Recenzió

  • Gajduschek György: Varga Csaba: Jogállamiság – viták közegében (Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó 2022) (71)
  • Kiss Mátyás: Kis Kelemen Bence: Célzott likvidálás a nemzetközi jogban, különös tekintettel a felfegyverzett, pilóta nélküli repülőgépek alkalmazására (Pécs: Publikon Kiadó 2023) (76)
  • Papp Mónika: Matteo Bonelli – Mariolina Eliantonio – Giulia Gentile (szerk.): Article 47 of the EU Charter and Effective Judicial Protection, Volume 1 (Hart Publishing 2022) (83)
  • Timár Balázs: Boóc, Ádám: Some Basic Questions of Hungarian Arbitration Law (Nagyvárad: Partium 2023) (87)

Nekrológ

  • Koi Gyula: Sólyom László (1942-2023) (91)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Állam- és Jogtudomány 2022/4

A Nemzetközi Büntetőbíróság 20 éve

  • Hoffmann Tamás: Túl a szélmalomharcon? A Nemzetközi Büntetőbíróság és az orosz-ukrán konfliktus – Előszó a „A Nemzetközi Büntetőbíróság 20 éve” című tematikus számhoz (3)

Tanulmány

  • Béres Nóra: Ukrajna esete a Nemzetközi Büntetőbírósággal – Remények és realitások (5)
  • Csapó Zsuzsanna: Alternatívákban gondolkodhatunk? – A Nemzetközi Büntetőbíróság lehetséges kiegészítői/kihívói – az orosz agresszió relációjában (25)
  • Hárs András: Szexuális bűncselekmények mint nemzetközi bűncselekmények az egyes nemzetközi büntetőtörvényszékek gyakorlatában – különös tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéleteire (47)
  • Kovács Péter: A Római Statútum és a nem részes államok (64)

Recenzió

  • Kis Kelemen Bence: Bartóki-Gönczy Balázs, Sulyok Gábor: Világűrjog (91)
  • Lux Ágnes: Erdős Csaba – Lápossy Attila – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán – Smuk Péter (szerk.): Kukorelli-kommentár (101)
  • Polonyi Domonkos:  Chronowski Nóra – Szentgáli-Tóth Boldizsár – Szilágyi Emese (szerk.): Demokrácia-dilemmák: Alkotmányjogi elemzések a demokráciaelv értelmezéséről az Európai Unióban és Magyarországon (105)
  • Tóth Katinka: Martha C. Nussbaum: Költői igazságszolgáltatás (ford.: Pápay György) (112)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Beküldve:

Állam- és Jogtudomány 2022/3

Tanulmány

Horváth Attila: Mások élete? A kötelező Covid-oltások a magyar, a német és az osztrák alkotmánybírósági döntések tükrében (3)

Kártyás Gábor: Az érvénytelenség szabályozása a közszolgálatban (39)

Lakatos István: Érdekek kontra értékek avagy az emberi jogi diplomácia fejlődése az ENSZ alapítása óta – Több szereplő, nagyobb hatékonyság? (55)

Szivós Kristóf: Az írásbeli polgári per jellemzői az 1868. évi LIV. törvénycikkben (80)

Recenzió

Ambrus István: Miskolczi Barna – Szathmáry Zoltán: Büntetőjogi kérdések az információk korában (107)

Kartai Gergő: teven S. Hoffman: The Five Forces That Change Everything: How Technology is Shaping Our Future (113)

Munkácsi Péter: Kiss Zoltán Károly: A vizuális művészetek és a jog 2. – Az építészet, a fotóművészet és az alkalmazott művészetek szabályozása (121)

Papp János Tamás: Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig – A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása (128)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.