Magyar Tudomány 2025/11

Bicentenáriumi összeállítás

A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztályának ünnepi összeállítása

Vendégszerkesztő: Bozó László

  • Bozó László, Haas János: Bevezetés (2111)
  • Csontos László, Sztanó Orsolya, Szarka László, Rózsa Szabolcs, Haas János, Fodor László, Koroknai Balázs, Tóth Tamás: A földtudományi ismeretek hazai fejlődése a fő paradigmaváltások tükrében (2116)
  • Galácz András: Őslénytan a Magyar Tudományos Akadémia 200 évében Magyarországon (2134)
  • Mészáros Ernő, Bozó László: A légkör szerepe a földi élet szabályozásában (2143)
  • Probáld Ferenc, Szabó József: A magyar földrajztudomány kétszáz éve (1825–2025) (2157)
  • Szabados László képeslapgyűjteményéből (2167)

Tudományhónap

  • Csernus Sándor, Gelencsér András, Kocsis Károly, László Kristóf, Páles Zsolt, Vilmányi Márton: Bemutatkoznak az MTA Regionális Bizottságai – az MTA 200 novemberi programjai. Nemzetközi szintű kutatási eredmények és tudományos ismeretterjesztés a Területi Akadémiák programjaiban (2168)

Tematikus összeállítás

A „politika” és „a politikai” fogalma a kora modern és modern magyar politikai gondolkodásban

Vendégszerkesztők: Hörcher Ferenc és Tóth Kálmán

  • Hörcher Ferenc, Tóth Kálmán: Bevezetés (2183)
  • Hörcher Ferenc: A politikai’ háromféle fogalma: az arisztoteliánus paradigma képviselői a magyar politikai gondolkodásban (2188)
  • Smrcz Ádám: Önérdekrezon – a smithiánus és machiavelliánus diskurzusok összemosódásának példái (2202)
  • Balázs Zoltán: Széchenyi István mint országalapító (2210)
  • Tóth Kálmán: A politikai közösség kiterjesztése Kossuth Lajos reformkori publicisztikájában (2219)
  • Pócza Kálmán, Jereb Botond: A ’politika’ fogalma a politikatudományi tankönyvekben Szandtner Pál egyetemi jegyzetei 1934-ből (2228)
  • Szabados László képeslapgyűjteményéből (2235)

Tanulmányok

  • Vékás Lajos: Az egyetem eszméje és korunk kihívásai. Vékás Lajos, professor emeritus, a MTA rendes tagja beszéde az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusának Rektori Beiktatási Ünnepi Közgyűlésén, 2025. augusztus 29-én (2236)
  • Kecskeméti Gábor: …munkálkodni, hogy az embereket boldogabbaknak hagyjuk, mint találtuk” Tudományelméleti modellek és tudományszervezési hagyományok a Magyar Tudományos Akadémia alapításában (2243)
  • Simon Ferenc: Heisenberg forradalma: 100 éves a kvantumos bizonytalanság (2261)
  • Csanád Máté: A valóság határain túl – a kvantumvilág felfedezése (2265)
  • Lénárt András: Az ibériai diktatúrák végnapjai – a portugál forradalom spanyol visszhangja (2284)
  • Melegh Szilvia: Quorum sensing: a mikroszkopikus világ nyelve (2293)

Megemlékezés

  • Makovitzky József: Lapis Károly professzor emlékére (1926–2025) (2301)
  • Náray-Szabó Gábor: Görög Sándor (1933–2025) (2305)

Tudósportré

  • Balázs Ervin: Király Zoltán – a növénykórélettan magyar nagykövete (2308)

Hozzászólás

  • Simonyi Miklós: Személyes megjegyzések a Kémiai Tudományok Osztályának bicentenáriumi összeállítása kapcsán (Magyar Tudomány, 2025. augusztus) (2314)
  • Szabados László képeslapgyűjteményéből (2316)

Könyvszemle

  • Pál Bernadett: Kereszturi Ákos Bolygótudomány Vulkánok, gleccserek, folyók és tavak a Földön kívül (2317)
  • Vincze Miklós, Fehér Szilveszter: Tél Tamás Környezeti áramlások Elméleti alapok, kísérleti jelenségbemutatók (2320)
  • Haas János, Kovács Zoltán: Babinszki Edit és munkatársai Magyarország litosztratigráfiai egységeinek leírása I. Prekainozoos képződmények;
  • Babinszki Edit és munkatársai Magyarország litosztratigráfiai egységeinek leírása II. Kainozoos képződmények;
  • Kocsis Károly főszerkesztő Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet;
  • Kocsis Károly főszerkesztő Magyarország Nemzeti Atlasza – Társadalom;
  • Kocsis Károly főszerkesztő Magyarország Nemzeti Atlasza – Állam és nemzet (2322)
  • Gábor Hamza: Erratum az ‘Áttekintés az állam- és jogtudományról a Magyar Tudományos Akadémián az alapítástól 1946-ig, különös tekintettel a római jog művelőire’ című tanulmányhoz (2326)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár folyóiratolvasójában.

Magyar Tudomány 2025/1

Lectori Salutem! (1)

Ünnepi összeállítás

Kétszáz éves a Magyar Tudományos Akadémia

Vendégszerkesztő: Oberfrank Ferenc

  • Freund Tamás, Oberfrank Ferenc: „A múlt elesett hatalmunkbúl, a jövendőnek urai vagyunk”. Küldetésünkről és feladatainkról a harmadik évszázad küszöbén (4)
  • Kollár László: A kutatási alap szükségességéről (22)
  • Erdei Anna, Simon Tamás: Az MTA kommunikációs tevékenysége – Eredmények és kihívások (36)
  • Hamza Gábor: Akadémiák a világban – Történeti és nemzetközi áttekintés (45)
  • Monok István: Az MTA Könyvtár, Levéltár és Információs Központ a bicentenáriumi ünnepségek után (57)
  • Gelencsér András: Vidéken nem csak a föld terem… Gondolatok az MTA területi bizottságainak megalapításáról (62)
  • Kocsis Károly: A Magyar Tudományos Akadémia és a külföldi magyar tudományosság (69)

Nobel-díj 2024

  • Venetianer Pál: A féreg harmadik Nobel-díja (80)
  • Fodor András: Sydney Brenner ötven éve „mutatta be” a C. eleganst a genetikusoknak (83)
  • Csabai István: Fizikai Nobel-díj 2024 (91)
  • Perczel András, Fazekas Zsolt: A nobeli szándékkal összhangban 2024-ben valódi mérföldkő átlépését ismerték el a kémia területén (95)
  • Kovács Janka: Han Kang és az első dél-koreai irodalmi Nobel-díj (101)
  • Csaba László: A valóság visszatér (105)

Tanulmányok

  • Bazsa György: A magyar, magyar születésű és a magyar származású Nobel-díjasok (109)
  • Acsády Judit, Gábor Csilla: Nők az MTA tagságában Az utóbbi évek tendenciái a számok tükrében (128)
  • Hegyi Pál: Interjú Gulyás Balázzsal, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökével, valamint vezérigazgatójával, Jakab Rolanddal (141)

Tematikus összeállítás

Száz éve Collegium Hungaricum

Vendégszerkesztők: Csúri Károly, Masát András

  • Csúri Károly, Masát András: Bevezetés (154)
  • Ujváry Gábor: Százesztendős hídfőállások. A bécsi és a berlini Collegium Hungaricum (156)
  • Nagy Márta: A berlini Collegium Hungaricum négy tagja az intézmény fennállásának első két évtizedében (1924–1944) (169)
  • Fazekas István: A Collegium Hungaricum és a bécsi levéltárak kapcsolata (180)
  • Csúri Károly, Méhes Márton: Kultúra a rendszerváltás után –A megújult bécsi Collegium Hungaricum (188)
  • Masát András: Collegium Hungaricum Berlin. A hagyományok és a megújulás szellemében (1999–2007) (201)
  • Nagy Márta: „A lehető legtökéletesebb, legszolidabb és a legcélszerűbb”. A Collegium Hungaricum Berlin alapelvei és tevékenysége napjainkban (208)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár folyóiratolvasójában.