Magyar Tudomány 2026/2

Tudományhónap

  • Halmai Péter: Bemutatkozik az Akadémia IX. Osztálya – az MTA 200 februári programjai Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya tudományterületei az Akadémián (137)

Tematikus összeállítás

Biológiai érettség és fejlődési utak serdülőkorban: a jövő generációjának formálódása

Vendégszerkesztő: Kovács Ilona

  • Kovács Ilona: Bevezetés (151)
  • Utczás Katinka, Tróznai Zsófia: A biológiai kor mérésének módszerei gyermek- és serdülőkorban (157)
  • Oláh Gyöngyi, Gerván Patrícia, Kovács Kristóf: A serdülők kognitív fejlettsége nemcsak az életkor, hanem a biológiai kor függvénye is (164)
  • Berencsi Andrea, Fehér Lili Julia: A biológiai kor és a zenei tapasztalat eltérő szerepe serdülők finommotoros fejlődésében (172)
  • Bocskai Gábor, Gombos Ferenc: A serdülő kronotípusa és az iskolakezdés (178)
  • Gerván Patrícia, Meskó Zita: A serdülőkori érés felgyorsulása mint az érzelmi fejlődés zavarainak rizikótényezője (184)
  • Szakács Hanna, Gombos Ferenc, Kovács Ilona: Az agy fejlődésének Goldilocks-zónája serdülőkorban (191)

Tanulmányok

  • Szathmáry Eörs: A tanuló társadalom megteremtése Magyarországon: politikai következmények az oktatás és az innováció területén (199)
  • Dalos Anna: „Az Ön odaadó híve…” Veress Sándor és Paul Sacher levelezése (212)
  • Furka Árpád: Az elvesztett dollármilliók (221)
  • Kemecsi Lajos: Erősödő hullámzás – aktuális muzeográfiai kihívások (227)
  • Lendvai Gergely Ferenc, Sasvári Péter: A publikációs robbanás árnyoldalai: a gyorsan növekvő folyóiratok publikációs dinamikája 2022 és 2024 között (237)
  • Szepesi Balázs, Hortoványi Lilla, Pogácsás Péter: Stratégiai alkalmazkodás és technológiai kiválóság a magyar B2B-gyártásban (251)

Tudósportré

  • Solti László: Kovács Ferenc, a tanszék- és tudományág-alapító állatorvos professzor (263)

Megemlékezés

  • Szöllősi-Nagy András: In Memoriam Somlyódy László (1943–2025) Egy szubjektív megemlékezés (267)

Könyvszemle

  • Dessewffy Tibor: Gyökér Róbert: Urbán törzsek vagyunk Önszerveződő kisközösségek a posztmodern korban (270)
  • Tibori Theosodia Tímea: Izsák Éva – S. Nagy Katalin – Dúll Andrea: Város-változások (273)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár folyóiratolvasójában.

Magyar Tudomány 2025/2

Bicentenáriumi összeállítás

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának ünnepi összeállítása

Vendégszerkesztő: Kecskeméti Gábor

  • Kecskeméti Gábor: Bevezető (217)
  • Tóth Valéria: Anonymus Gesta Hungaroruma mint a (nyelv)történeti kutatások elapadhatatlan forrása (222)
  • Kecskeméti Gábor: Tudósok, testületek, intézmények: a Balassa-kódex és az irodalomtudományi megértés kalandja (232)
  • Richter Pál: A 200 éves Magyar Tudományos Akadémia és a népzenekutatás (245)
  • Mayer Gyula: Janus Pannonius kézírása és kancelláriai tevékenysége (256)
  • Vásáry István: A magyar turkológia az egyetemen és az Akadémián (266)
  • Kemecsi Lajos: A Néprajzi Múzeum tudományos műhelye (278)

Területi bizottságok

  • Kovács L. Gábor, Font Márta: Pécs városa „másoknál jelesebb s erre a célra felettébb megfelelő és alkalmatos” (289)

Tematikus összeállítás

Vendégszerkesztő: Károly Krisztina

  • Károly Krisztina: Fordítástudomány ma, különös tekintettel a tudományos többnyelvűség kérdéseire (300)
  • Károly Krisztina: Tudományos többnyelvűség és fordítás: fordítási kompetenciák, stratégiák és episztemológiai kihívások (303)
  • Prószéky Gábor: A fordítás és a számítógép kapcsolata a többnyelvűség korában: kutatási trendek és eredmények (313)
  • Somssich Réka: A szakfordító mint a többnyelvű uniós jog szövegezője (322)
  • Fischer Márta: Az EU-többnyelvűség hatása a magyar szaknyelvekre: terminológiai kihívások és lehetőségek (331)
  • Mány Dániel: Az interprofesszionalitás jelentősége: milyen hatással van a fordítástudomány az orvostudományra? (339)

Tanulmányok

  • Sasvári Péter, Lendvai Gergely Ferenc: Rangos nemzetközi tudományos díjak nyerteseinek publikációs gyakorlata a kémia tudományterületen (347)
  • Görög Mihály: Induktív vs. deduktív kutatási közelítésmód a menedzsmenttudományban: előnyök és hátrányok, lehetőségek a deduktív közelítésmód alkalmazására (360)

Megemlékezés

  • Szenkovits Ferenc: Kétszázötven éve született Bolyai Farkas (370)
  • Závodszky Péter: Elhunyt Polgár László, Széchenyi-díjas biokémikus, a HUN-REN Molekuláris Élettani, a korábbi Enzimológiai Intézetének emeritus professzora (378)

Tudósportré

  • Botos Katalin: Egy alkotó párkapcsolat: Laura Bassi életútja (1711–1778) (381)
  • Rajkai Kálmán, Makó András: ’Sigmond Elek a magyar talajtan és talajkémia meghatározó, világhírű klasszikusa (386)

Könyvszemle

  • Eisemann György: Dobos István: Nyelvre hangoltan Emlékezet, hallgatás és megértés a modern magyar irodalomban (390)
  • Kiss Farkas Gábor: Bene Sándor: A harmadik szirén. Zrínyi Miklós költészete (394)
  • Egedi Barbara: Marianne Bakró-Nagy – Johanna Laakso – Elena Skribnik szerkesztők: The Oxford Guide to the Uralic Languages (397)
  • Farkas Judit, Alberti Gábor: Éva Dékány: The Hungarian Nominal Functional Sequence (A magyar főnévi funkcióláncolat) (401)
  • Göncz Lajos: Borbély Anna – Bartha Csilla szerkesztők: Többnyelvűség Magyarországon Szociolingvisztikai vizsgálatok nemzetiségekről (405)
  • Tallián Tibor: Fazekas Gergely – Péteri Lóránt – Vikárius László szerkesztők: Zenetörténetek Közép-Európából Tanulmányok a Zenetudományi Tanszék vonzásköréből (407)
  • Mészáros Csaba: Balázs Borsos – Fruzsina Cseh – Csaba Mészáros szerkesztők: Reckoning and Framing. Current Status and Future Prospects of Hungarian Ethnography in the 21st Century (Számvetés és keretezés. A magyar néprajztudomány jelenlegi helyzete és jövőbeli kilátásai a 21. században) (413)
  • Tötszegi Tekla: Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen. Fejezetek egy emblematikus néprajzi táj jelképpé válásának történeti, társadalmi folyamatairól (416)

***

Elektronikusan elérhető itt,

papír formátumban a Könyvtár folyóiratolvasójában.