Címke: Fodor Pál

Beküldve:

Rubicon 2026/8

Mohács 500

  • Rácz Árpád: Nem ugyanazt látjuk a tükörben. Mohács a magyar emlékezetben és mások történeteiben. Nemzetközi összefüggések (4)
  • Fodor Pál: Mohács. Az időváltás pillanata. A középkori világrend átalakulása (14)
  • Ágoston Gábor: A világhatalommá válás útja. A megosztottság felszámolása keleten. Az oszmán-török török térhódítás Mohácsig (22)
  • Rugási Gyula: Salamon árnyékában. Szulejmán és az egyetemes uralom képzete (34)
  • Hahner Péter: I. Ferenc és V. Károly. A Valois–Habsburg-rivalizálás. „Már van egy fárasztó törököm…” (42)
  • Nemes Gábor: A pápa két iránytűje. Oszmánellenes segítség helyett császárellenes liga? VII. Kelemen pápa és Mohács (52)
  • Bárány Attila: Együtt, de külön utakon. A Jagelló diplomácia 1526-ban. A lengyel és a magyar út szétválása (52)
  • Tuček Viktor: A cseh korona és Mohács. Királyuk csatája. Mozgósítás, hírterjedés, emlékezet (64)
  • Tringli István: Te csak házasodj, boldog Ausztria!? Fejedelmi találkozó Bécsben. A Habsburg–Jagelló kettős házasság előzményei (74)
  • Nyárádi Árpád: Brodarics István. A kancellár, aki a király mellett volt. Mohács első elbeszélője (84)
  • Rácz Árpád: Vártnál nagyobb győzelem. Mohács a győztesek nézőpontjából  (96)

***

A folyóirat tartalomjegyzéke elérhető itt,

papír formátuma Könyvtár folyóiratolvasójában.

Beküldve:

Századok 2026/2

MTA 200 – Tudomány és hivatás

  • Felföldi Szabolcs: Utazók, tudósok, akadémikusok. A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar őshaza- és keletkutatók kapcsolata a 19. században (193)
  • P. Szabó Béla: A Magyar Tudományos Akadémia és a jogtudomány a dualizmus korában (225)
  • Kovács Janka: Pszichiátriai intézményesülés és tudástranszfer. A terápiás tébolyda koncepciójának recepciója a 19. századi Magyarországon (285)

Tanulmány

  • Fodor Pál, Molnár Antal: Szerb ortodox monostorok Dél-Magyarországon az oszmán-török defterek tükrében (1554-1580) (323)

Történeti irodalom

  • Gulyás László Szabolcs: C. Tóth Norbert: Dózsa György. Kultusz és történelem (379)
  • Borsos Mátyás: Balogh Máté: Batthyány I. Ádám dunántúli kerületi főkapitányhelyettesei. Középnemesi katonai karrierek a 17. századi Dunántúlon (382)
  • Végső István: Szécsényi András: Csereláger. Magyar zsidó deportáltak Bergen-Belsenben és azon túl (1944-1945) (385)
  • Jeszenszky Géza: Beretzky Ágnes: A nemzeteszme brit szemmel. H. W. Steed, R. W. Seton-Watson, A. J. Toynbee és C. A. Macartney Kelet-Közép-Európáról (1903-1978) (388)
  • Paár Ádám: Szécsi Árpád: Rendszerváltó mozgalom. A Magyar Demokrata Fórum előzményei és korai története, 1979-1990 (391)
  • E számunk munkatársai (395)
Beküldve:

Korall 2024/96

A hódoltság hétköznapjai: együttélés és konfliktusok

  • Fodor Pál: A „fogolyötöd-adó” az Oszmán Birodalomban (15-17. század) (5)
  • Fóti Miklós, Sz. Simon Éva: Kászim kethüdá, a kormányzat embere (29)
  • Szalai Ágnes: Somlyó végvára és az északnyugat-erdélyi kondomínium az Apafi-korszakban (51)
  • Sudár Balázs: Buda magyar lakossága a 16. század második felében (77)
  • Papp Adrienn: Az oszmán-magyar együttélés Budán a régészeti kerámiatárgyak tükrében (101)
  • Varga Szabolcs: A török kor emlékezete és a muszlim építészeti hagyaték Horvátországban (113)

Források és olvasatok

  • Kármán Gábor: Habíb aga budai magyar tolmács (134)

Könyvek

  • Pál Gergely: Schweininger Péter: Sváb világok. Népesség és mentalitás Száron, 1729-1848 (159)
  • Hámori Nagy Zsuzsanna: Cziráki Zsuzsanna: A Habsburg Monarchia keleti nyelvi tolmácsai a 17. században (164)
  • Szabados János: Gábor Kármán (ed.): The Correspondence of the Beylerbeys of Buda 1617-1630 (169)
  • Dominkovits Péter: Barta M. János: „… valamely Istenét, vallását, Királlyát és hazáját igazán szerető nemes ember …” Egy 17. századi főnemes, gróf Csáky István országbíró pályaképe (173)
  • Szerzőink (176)
  • Contents (178)
  • Abstracts (180)
Beküldve:

Történelmi Szemle 2023/2

  • Tringli István: Hatvanöt éves a Történelmi Szemle (169)

Tanulmányok

  • Weisz Boglárka: Buda város Aranybullája és középkori kiváltságai (171)
  • Fodor Pál, Mércz András: Mi is veszett Mohácsnál? Oszmán-török veszteséglista az 1526. évi hadjáratról (193)
  • Szalai Ágnes: Erdély és a váradi vilajet határkonfliktusa 1671-1672-ben (237)
  • Czinege Szilvia: Széchenyi első műveinek lenyomata levelezésében (257)
  • Ablonczy Balázs: „Budapest nem tud méltó elhelyezést biztosítani”. Első világháború utáni menekült tisztviselők Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében (275)
  • Bódi Lóránt: Rend a szavakban: Az antiszemitizmus és a zsidó népirtás a lexikonok tükrében (1889-1948) (291)
  • Zahorán Csaba: Nemzeti és nemzetállami ünnepek, gesztusok és ellengesztusok. Az első világháború végének és a trianoni békeszerződés aláírásának centenáriuma a szlovák, román és magyar emlékezetpolitikában 2018-2020 között (317)

Mérleg

  • Molnár Antal: A magyar görögkatolikus történet(írás) a kálvári-úttól a sikertörténetig. Egy kiállítási katalógus tanulságai (327)

Beküldve:

Rubicon 2022/11-12

Oszmán hódítás

  • Ágoston Gábor: Követek, kémek, dragománok. Diplomácia és információszerzés az Oszmán Birodalomban (4)
  • Fodor Pál: Szulejmán szultán és magyarországi hódításai. Oszmán emlékezet a 16-17. században (24)
  • Pálffy Géza: Kölcsönös egymásrautaltság. A Habsburgok és a törökellenes magyarországi határvédelem (34)
  • Kenyeres István: Türkenhilfe. A Német-római Birodalom szerepe az oszmánellenes háború finanszírozásában (44)
  • Molnár Antal: A pápaság és a török kérdés a 16-17. században (56)
  • Varga Szabolcs: Honvesztés és honszerzés. Horvátország és az oszmán hódítás (66)
  • Kármán Gábor: Raguzától Moldváig. Vazallus államok az Oszmán Birodalom peremvidékén (74)
  • Oborni Teréz: Szultán Szulimán találmánya. A keleti Magyar Királyságtól az Erdélyi Fejedelemségig (82)
  • Ivanics Mária: Krími kánság. Vazallus vagy szuverén? (98)
  • Vásáry István: Oszmán-török hatás az oroszoknál? Az Oszmán Birodalom és Moszkóvia a 15-16. században (110)
  • Pollmann Ferenc: 1919 vagy 1914? Miért nem 1913-ban tört ki az I. világháború? (120)
  • Andreides Gábor: Gabriele d’Annunzio. Önjelölt had- és népvezér? Futurista életművész? A fasizmus előfutára? (130)
  • Gulyás László: Négy év vérben, vasban és tintában. Propagandaháború a Nagy Háborúban, 1914-18 (138)
Beküldve:

Rubicon 2022/3-4

Nagyító alatt: Ukrajna

  • Varga Beatrix: A Kijevi Rusztól a szuverén Ukrajnáig (4)

A hónap témája: Dualizmus

  • Fónagy Zoltán: Modernizációs sikertörténet. Társadalom és gazdaság a dualizmus korában (16)
  • Csorba László: Kossuth kiegyezéskritikája. „Jogelalkuvás” és viczkándozó Tisza-magyarok (26)
  • Fodor Pál, Fónagy Zoltán: Ferenc József magyar nézőpontból (38)
  • Pollmann Ferenc: Az Osztrák-Magyar haderő. A birodalom egységének talpköve, vagy inkább Achilles-sarka? (44)
  • Estók János: Az országgyűlési ellenzék. 1867-1914 (54)
  • Kaposi Zoltán: A modernizáció útján. A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezéstől az első világháborúig (70)
  • Zsigmond Gábor: Magánérdek és közérdek. Közlekedésfejlesztés a dualizmus idején (80)
  • Szabó Lajos: A sportélet intézményesülése Magyarországon (98)
  • Bellák Gábor: Művészet a dualista korszakban (108)
  • Császtvay Tünde: Ki töltse be az űrt? Generációváltás a magyar irodalomban (134)
  • Gerő András: A dualizmus és a magyarok (146)
  • Cieger András: Egy politikai kompromisszum mérlege (156)
  • Ujváry Gábor: Bécs és Budapest. A két székesfőváros párhuzamos fejlődése a Monarchiában (168)

Beküldve:

Rubicon 2021/1-2

  • Szabados György: A 9-10. századi magyarokról – idegen szemmel. „Szemrevaló és szép külsejű emberek… annyira műveletlenek voltak” (4)
  • Veszprémy László: Európa magyarságképe a középkorban, 1000-1437 (8)
  • Jászay Magda: Mátyás király. Milyennek látta a humanista világ? Benne: A Corvinák képaláírásai: Zsupán Edina (18)
  • Oborni Teréz: Fények és árnyékok a török kori Budán (38)
  • Oborni Teréz: Útirajzok a 16. századi Erdélyről (46)
  • Varga J. János: A kereszténység védőbástyája (52)
  • Kármán Gábor: Kettős látás. Magyarország képe a 16-17. századi Európában (58)
  • Tóth István György: Terra incognita. Fény és homály az olasz misszionáriusok magyarországi jelentéseiben. A Szentszék 17. századi Magyarország-képe (66)
  • Korpás Zoltán, Martí Tibor, Monostori Tibor: Rebellisek vagy szövetségesek? A spanyol Habsburgok magyarságképe (72)
  • Fodor Pál, Ivanics Mária, Sudár Balázs: A magyarok oszmán és török szemmel (80)
  • Papp Klára: Hofmannsegg úti élményei. Egy német gróf, aki megszerette a magyarokat (88)
  • Kulcsár Krisztina: Hogy látták? Német utazók a 18. századi Magyarországról (100)
  • Kurucz György, Mogyorósi András: Angol utazók Magyarországon. Elmaradottság és szellemi igényesség. Robert Townson és Richard Bright országképe a 18-19. század fordulóján (108)
  • Galambos Csilla: Townson térképe (116)
  • Pellérdi Márta: Reformkori angol utazó Magyarországon és Erdélyben. John Paget a magyarokról és a nemzetiségekről (118)
  • Frank Tibor: „Magyar! Mentsd meg a világot!” Magyarország angol-amerikak képe, 1848-1867 (128)
  • Pók Attila: A magyarság mint európai bűnbak (142)
  • Kolontári Attila: Lovagias ellenfelek. Gyenyikin orosz tábornok magyarországi emigrációja (150)
  • Gaál Enikő: „A magyarok fájdalma…” 1956 a hollandiai magyarságképben
  • Réthelyi Orsolya: Na, Anya, fogadjunk már be egy magyar menekültet! (162)