Múltunk 2022/1

Az Eichmann-per és a holokauszt emlékezete

  • Scheibner Tamás, Zombory Máté: Az Eichmann-per hatvan év távlatából: értelmezések és közvetítések. Bevezető (4)
  • Zombory Máté: Antifasiszta olvasatok. Magyar történeti dokumentáció az Eichmann-ügyben. (13)
  • Jablonczay Tímea: „Egyébként én is tanúvallomást tettem az Eichmann-perben”. Szenes Erzsi tanúságtétele Izraelben és Magyarországon az 1960-as években (58)
  • Takács Róbert: Az Eichmann-per mint „szocialista” médiaesemény? (100)
  • Kisantal Tamás: A „gonosz banalitása” és a „tekintélynek való engedelmesség”. A nácizmus és az Eichmann-per hatástörténete az 1960-as évek Amerikájában (130)

Tanulmány

  • Nagy Ágnes: A hétköznapi építészeti ismeretek formálódása: a lakáspropaganda műfajai és intézményes csatornái a két világháború közötti Budapesten (162)

Szemle

  • Feitl István: Képes szintézis a rövid 20. századról
    (PRITZ Pál: 100 év. A trianoni Magyarország képes története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2020. 301 p.)
  • Antal Róbert István: Fajvédelem a vidéki Magyarországon
    (FÁBIÁN Máté: Egy fajvédő főispán a Horthy-korszakban. Borbély-Maczky Emil (1887‒1945). MTT–Kronosz Kiadó, Budapest–Pécs, 2020. 323 p.)
  • Harlov-Csortán Melinda: „a tanú elhallgattatása az ára, hogy megszólaljon a történelem”
    (ZOMBORY Máté: Traumatársadalom. Az emlékezetpolitika történeti-szociológiai kritikája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2019. 248 p.)

Forrás – online melléklet

  • Csunderlik Péter: A Galilei Kör közgyűlési és választmányai üléseinek jegyzőkönyvei (1915–1917)