Múltunk 2023/2

A kádári Magyarország külkapcsolatai

  • Szilágyi Ágnes Judit: Portugál pillantások a vasfüggöny mögé 1974 előtt és után (4)
  • M. Madarász Anita: Nagy-Britannia közép-kelet-európai politikája a hidegháborúban. Fejezetek a brit-magyar kulturális diplomácia történetéből (30)
  • Horváth B. Zsolt: Kézi vezérelt nemzetköziesítés. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseinek hatása a magyar felsőoktatásra az Eötvös Loránd Tudományegyetem példáján (61)
  • Takács Róbert: Magyar külkapcsolatok a hidegháborús nemzetközi környezetben (88)

Tanulmányok

  • Kormány Ákos: „A sport úri passzió, nem való a munkásságnak!” A magyar szervezett munkásmozgalom sportideái a 20. század első felében (104)
  • Bakonyi Péter: Nyilasok Zala megyében (1944. október – 1945. március) (144)
  • Andreides Gábor: „Ez pedig nem én vagyok, hanem Zimmer Ferenc halkereskedő.” A Magyar Távirati Iroda egykori főszerkesztőjének kálváriája 1945 után (174)

Szemle

  • Balatoni Balázs: A Népszövetség gondolatának brit gyökerei (192)
  • Hunyadkürti Soma: A németellenesség színe és visszája (202)
  • Bartha Ákos: Ugróiskola (213)
  • Gyebnár Kristóf: Egy kádári év történetei. Mozaikok az 1971. esztendő mindennapjaiból (229)

Múltunk 2022/1

Az Eichmann-per és a holokauszt emlékezete

  • Scheibner Tamás, Zombory Máté: Az Eichmann-per hatvan év távlatából: értelmezések és közvetítések. Bevezető (4)
  • Zombory Máté: Antifasiszta olvasatok. Magyar történeti dokumentáció az Eichmann-ügyben. (13)
  • Jablonczay Tímea: „Egyébként én is tanúvallomást tettem az Eichmann-perben”. Szenes Erzsi tanúságtétele Izraelben és Magyarországon az 1960-as években (58)
  • Takács Róbert: Az Eichmann-per mint „szocialista” médiaesemény? (100)
  • Kisantal Tamás: A „gonosz banalitása” és a „tekintélynek való engedelmesség”. A nácizmus és az Eichmann-per hatástörténete az 1960-as évek Amerikájában (130)

Tanulmány

  • Nagy Ágnes: A hétköznapi építészeti ismeretek formálódása: a lakáspropaganda műfajai és intézményes csatornái a két világháború közötti Budapesten (162)

Szemle

  • Feitl István: Képes szintézis a rövid 20. századról
    (PRITZ Pál: 100 év. A trianoni Magyarország képes története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2020. 301 p.)
  • Antal Róbert István: Fajvédelem a vidéki Magyarországon
    (FÁBIÁN Máté: Egy fajvédő főispán a Horthy-korszakban. Borbély-Maczky Emil (1887‒1945). MTT–Kronosz Kiadó, Budapest–Pécs, 2020. 323 p.)
  • Harlov-Csortán Melinda: „a tanú elhallgattatása az ára, hogy megszólaljon a történelem”
    (ZOMBORY Máté: Traumatársadalom. Az emlékezetpolitika történeti-szociológiai kritikája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2019. 248 p.)

Forrás – online melléklet

  • Csunderlik Péter: A Galilei Kör közgyűlési és választmányai üléseinek jegyzőkönyvei (1915–1917) 

Múltunk 2021/3

EGYMÁSBA FONÓDÓ TÖRTÉNELEM – A MAGYAR–LENGYEL 20. SZÁZAD

  • Romsics Gergely: Lengyelország helye a magyar külpolitikai gondolkodásban 1920-ban (4)
  • Marek Kornat: Magyarország helye a Tengerköz-koncepcióban. Józef Beck és a lengyel–magyar szövetségről alkotott elképzelései a „Harmadik Európá”-ban (31)
  • Aleksandra Sylburska: Lengyel–magyar politikai és diplomáciai kapcsolatok 1945 és 1948 között (54)
  • Takács Róbert: Desztalinizációs kultúrpolitikák páternoszteren. A tűrés és tiltás, nyugati transzferek és kísérletezés, valamint a lengyel–magyar viszony feszültségei 1956 után (81)
  • Mitrovits Miklós: Politikai ellenzék és kulturális ellenállás Lengyelországban és Magyarországon a késő szocializmusban (összehasonlítás, kapcsolatok, transzferek) (125)
  • Danyi Gábor: Transznacionális diffúzió, ellenzéki „legendák”, képzeletbeli körforgások. A lengyel Szolidaritás mozgalom nem hivatalos recepciója Magyarországon az 1980-as évek elején (154)
  • Michal Przeperski: Galvanizáció – válság – megújulás. Magyar gazdasági és politikai reformok a lengyel médiában az 1980-as években (189)
  • Balázs István Miklós: Kerekasztal-tárgyalások Lengyelországban. Korabeli kritikák és magyar ellenzéki recepciók (216)

SZEMLE

  • Tomasz Kozłowski: Rakowski. Életrajz a Lengyel Egyesült Munkáspárt utolsó vezetőjéről (240)
  • Mitrovits Miklós: Lengyelország, mint az informális kulturális csere központja a hetvenes-nyolcvanas években (251)

Ismertetők elérhetők itt.

Médiakutató 2021/3-4

  • Bajomi-Lázár Péter: Paradigmaváltások a médiakutatásban. A húsz éves Médiakutató konferenciája elé (5)
  • Kékesdi-Boldog Dalma: Média válság idején. Vendégszerkesztői előszó (9)

COVID19

  • Andok Mónika: Trendek az online vallási folyamatokban a koronavírus-járvány idején Magyarországon (15)
  • Rajnai Richárd, Németh Szilvia: Digitális médiahasználat az iskolákban – pandémia idején. Egy fókuszcsoportos kutatás eredményei (25)

Jog

  • Polyák Gábor, Nagy Krisztina: Az egészségügyi kommunikáció alkotmányos keretei (37)

Politikai kommunikáció

  • Bene Márton, Petrekanics Márton, Bene Mátyás: Ki mit költ? Politikai hirdetési aktivitás a Facebookon a 2019-es európai parlamenti és az önkormányzati választási kampányokban (49)
  • Szabó Lilla Petronella, Béni Alexandra: Vírusháború. A Covid19 járvány metaforikus ábrázolása a magyar hírportálokon (59)
  • N. Varagya Szilvia: Válságban kommunikáció! Válságban a kommunikáció? Szlovákiai közéleti retorika a 2020-as pandémia idején a magyar nyelvű napilap tolmácsolásában (69)

Migráció

  • Zakinszky Toma Viktória: „Sajtóinformációk szerint”. Migránsok, menekültek és menedékkérők Magyarországon és Szerbiában (79)

Újságírás

  • Tófalvy Tamás: Lehet-e folyamatos válságban az újságírás? A technológiától a szakmai normákig – és vissza (91)
  • Gödri Rita: Pályakezdő újságírók helyzete Magyarországon (97)
  • Dési János: Zsoldosok.Esszé az újságírói attitűdök változásáról a rendszerváltástól az új cenzúráig (107)

Történelem

  • Sz. Nagy Gábor: A papírválság mint politikai fegyver a koalíciós időszakban (117)
  • Takács Róbert: Kultúra, média, nyilvánosság az 1980-as években – gazdasági és irányítási válság idején (125)

Európa

  • Jele Ágnes: A határok szimbolikus mozgatása az eurózóna válsága idején. Két példa a német sajtóból (137)

Balaton

  • Bódi Jenő: „Ebből a vírus pocsolyából…”. A Balaton vízminőségével kapcsolatos 2014-es botrány elemzése (151)

Elektronikusan elérhető itt.

Médiakutató 2021/2

Kína

  • Révész Ágota: A koronavírus értelmezési kerete a kínai belföldi médiában – és kínai elképzelések egy új világrendről (7)

Hírek

  • Gálik Mihály: Gödörben. Esszé a hírmédiáról (29)
  • Stumpf Péter Bence, Szekeres Tamás, Merkovity Norbert: Migránsok félidőben. Figyelemmaximalizálás és a politikai hírek keretezése a FIFA labdarúgó-világbajnokság alatt (39)
  • Szabolcsi Zsolt: A reklámok közé bújtatott politikai narratívák. Az MTVA által gyártott villámhírek és a 6 órai hírek tartalomelemzése (53)
  • Katona Eszter, Kmetty Zoltán, Németh Renáta: A korrupció hazai online médiareprezentációjának vizsgálata természetes nyelvfeldolgozással (69)

Történelem

  • Sükösd Miklós: A cenzúra: gondolatgyilkosság. Táncsics Mihály a sajtószabadságról és a társadalmi nyilvánosságról (91)
  • Sebestyén Attila: Advokáció saját újsággal. Egy 20. század eleji magyar kávés érdekképviseleti szaklap néhány tanulsága nyilvánosságelméleti megvilágításban (105)
  • Takács Róbert: „A jó tanuló felel” – a magyar külpolitika a Helsinki utáni nemzetközi sajtó- és információs vitákban (1975–1983) II. Belgrádtól Madridig (119)

Új média

  • Horváth Dorka: Az interaktív könyv mint hibrid médium (133)

Kritika

  • Szeidl Orsolya: Hogyan uraljuk a médiát? – Marco Morini Lessons From Trump’s Political Communication – How to Dominate the Media Environment című könyvéről (145)
  • Jele Ágnes: Mi a magyar politikai kommunikáció? Kiss Balázs (szerk.) A szavakon túl. Politikai kommunikáció Magyarországon 1990-2015 című könyvéről (147)
  • Jele Ágnes: Politikus megosztaná. Bene Márton Virális politika: Politikai kommunikáció a Facebookon című könyvéről (149)