Közjogi Szemle 2023/3

  • Bögös Fruzsina: Kezdeti (elméleti) lépések a magyar éghajlatvédelmi perek terén, avagy mulasztási perek szolgasorban (1)

Figyelő

  • Juhász Zoltán, Oláh Zoltán: A hatóság tényállástisztázási kötelezettsége a közigazgatási hatósági eljárásban a közigazgatási bírói gyakorlat tükrében (11)
  • Csák Zsolt, Czebe András: Jogértelmezési kérdések az öt éve újragondolt büntetőeljárási kódex tükrében (25)
  • Zaccaria Márton Leó: A joggal való visszaélés bizonyíthatósága – munkajogi fogalmi dilemmák és jogharmonizáció (32)
  • Kis Kelemen Bence: Nemzetközi fegyveres konfliktusok a kibertérben (39)
  • Vastagh Pál: Az első magyar polgári törvénykönyv – 1959. évi IV. törvény (48)

Futurum

  • Sevaracz Luca: Az ideális, a jogszerű, valamint a kijózanítóan valós jogalkotási ciklus – Az Abtv. elfogadásának értékelése (58)
  • Kiss Gergely Árpád: A platformmunka szabályozási perspektívái az új uniós irányelv tükrében (65)
  • Deme Adrián: Függőség vagy függetlenség? – A bírói kinevezések alkotmányos követelményei és gyakorlata (71)
  • Juhász Dzsenifer Tímea: A hazai anyakönyvezés: jog vagy kötelezettség? – A születési adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei (79)
  • Éder Áron: A dualista alkotmánymodell a magyar alkotmányjogi valóságban (90)
  • Magony Gellért: Liberland létjogosultságának alkotmányjogi kérdései (99)

Faktum

  • Chronowski Nóra, Nagy Noémi: Kisebbségi választójog az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt (106)

Fórum

  • Fekete Balázs: Alkotmányok – Művészet – népszerűsítés: egy rendhagyó alkotmányjogi kötetről (113)

***

Elektronikusan elérhető a Jogkódex adatbázisából,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Közjogi Szemle 2021/4

Fókusz

  • Herdon István, Rab Henriett: Hogyan írható elő kötelezően a védőoltás a gazdasági munkaviszonyokban? (1)
  • Rixer Ádám: Az előválasztás jogi evolúciója Magyarországon (11)

Figyelő

  • Farkas Ádám: A multidiszciplinaritás helye, szerepe a védelem és biztonság szabályozásának és szervezésének komplex kutatásaiban (22)
  • Lux Ágnes: A család fogalmának nemzetközi és európai szabályrendszere (29)
  • Czebe András: Biológiai determinizmus „újratöltve” (37)
  • Lakatos István: „Civilizációk összecsapása” versus „A történelem vége”. A harmadik út lehetősége (41)
  • Kertész Gábor: Eutanázia és a gazdasági jog – gondolatok a német Alkotmánybíróság döntése nyomán (46)
  • Szabó Zsolt: A Grundgesetz és egyes intézményeinek hatása más államokban (50)

Futurum

  • Fazekas Cintia, Kálmán Kinga, Szentgáli-Tóth Boldizsár, Szerencsés Krisztián, Takács Judit: Demokrácia a pandémia árnyékában: választások a világjárvány idején a környező országokban (54)

Faktum

  • Chronowski Nóra: Etnikai közösséghez tartozók bírói védelme (64)

Fórum

  • Pap András László, Tóth Judit, Bán-Forgács Nóra: Kis magyar ombudsmanológia, az adatvédelmi ombudsman történeti perspektívái (67)
  • Kiss Rebeka: Recenzió Halász Iván – Szabó Zsolt Alkotmány és kormányzás Kelet-Európában című könyvéről (77)
  • Németh Martin: Jog és primordializmus – izgalmas jogászi paradigma dr. Tóth Máté könyvében (80)
  • Vincze Attila: András Jakab (szerk.): Die Methoden und theoretische Grundfragen des österreichischen Verfassungsrechts – Eine Einführung für Fortgeschrittene (85)
  • Szilvásy György Péter: Lőrincz Lajos nyomdokain járva – néhány szóban egy új közigazgatás-tudományi szak- és tankönyvről (87)

***

A folyóirat elérhető a Jogkódexből,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Közjogi Szemle 2021/3

  • Kádár Pál, Hoffman István: A különleges jogrend és a válságkezelés közigazgatási jog kihívásai: a „kvázi különleges jogrendek” helye és szerepe a magyar közigazgatásban (1)
  • Sulyok Katalin: A jövő nemzedékek érdeke mint a jelen generáció mozgásterének korlátja az Alkotmánybíróság és a német Szövetségi Alkotmánybíróság legújabb döntéseiben (12)
  • Gajduschek György, Hajnal György: A közigazgatási identitása és annak megjelenése az egyetemi oktatásban – kelet-közép-európai összehasonlító elemzés (19)
  • Lakatos István: Gondolatok az univerzalizmus és a kulturális relativizmus közötti vitáról (25)
  • Takács Dóra: Az életkori alapú antidiszkrimináció szabályozási háttere (32)
  • Gönczi Lili Luca: A területfejlesztési támogatások esetén igénybe vehető jogvédelem sui generis jellege – a szabálytalanság fókuszában (39)
  • Kárász Marcell: Az önkormányzati rendeletekkel szembeni szubjektív jogvédelem lehetőségei a kozigazgatási perrendtartásban (49)
  • Chronowski Nóra: Gyülekezési jog járvány idején. Az Alkotmánybíróság döntése a gyülekezési jog felfüggesztéséről veszélyhelyzetben (56)
  • Szabó Patrik: „Ha van még értő fülünk a hallásra…” – Gondolatok Kukorelli István Három István, három nemzeti ünnep, három példakép című könyvéről (62)
  • Szalay Klára: Sebők Miklós-Gajduschek György-Molnár Csaba (szerk.) – A magyar jogalkotás minősége (65)

***

A folyóirat elérhető a Jogkódexből,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Közjogi Szemle 2021/2

Fókusz

  • Sólyom Péter: Kelsen köpönyegéből. A magyar alkotmánybíráskodás keletkezéstörténetéhez (1)

Figyelő

  • Szabadfalvi József: „Hosszú az út az önkényuralomtól a joguralomig…” Egyed István a jogállamiságról (19)
  • Haász Veronika: Reaktív ombudsmanból proaktív emberi jogi biztos lett? Magyarország nemzeti emberi jogi intézményének rövid értékelése tíz év távlatából (27)
  • Kussinszky Anikó, Stánicz Péter: Életvégi döntések itthon és Európában – az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó alapkövetelmények (35)
  • Hüttl Tivadar, Jovánovics Eszter: Közrendvédelmi szervek egyenlő bánásmódot sértő gyakorlatával szembeni közérdekű perek tanulságai (42)
  • Siska Katalin: A török-magyar külképviseletek formálódása a fiatal Török Köztársaság megalakulásakor (49)
  • Kertész Gábor: A promulgáció hatalma – a köztársasági elnök jelentősége egy parlamentáris demokráciában (53)

Futurum

  • Bakó Beáta: Újraírni, vagy csak betarta(t)ni kellene az Alaptörvényt a „NER” után? (59)
  • Balázs Gergő Barna: Tiszta kezek, piszkos ügyek – a jogellenes magatartásra alapított kifogások a nemzetközi ítélkezési gyakorlatban, különös tekintettel a tiszta kezek elvére (67)
  • Bazsó Gábor: Minden út Hágába vezet A károkozás tilalma és a koronavírus-világjárvány (74)

Faktum

  • Chronowski Nóra: Információszabadság járvány idején. Az Alkotmánybíróság döntése a közérdekű adatigénylés teljesítésének határidejéről veszélyhelyzetben (81)

Fórum

  • Schiffner Imola: Recenzió Csatlós Erzsébet A konzuli védelem európai közigazgatása. Az együttműködések szervezeti és eljárásjoga az uniós polgár konzuli védelemhez való jogának tükrében című monográfiájáról (85)

***

A folyóirat elérhető a Jogkódexből,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Közjogi Szemle 2020/3

  • Balázs István, Hoffman István: Közigazgatás és koronavírus – a közigazgatási jog rezilienciája vagy annak bukása? (1)
  • Blutman László: A fordított diszkrimináció kezelése: szerteágazó magyar gyakorlat (11)
  • Szabó Marcel: Minek nevezzelek? A nemzetközi szerződéses eredetű uniós jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában (19)
  • Kajtár Gábor: Betudás a nemzetközi humanitárius jogban (21)
  • Németh Csaba: Vannak-e közös európai értékeink az EU jog alapján? Az uniós értékközvetítés és az EU polgári válságkezelési misszióinak kapcsolata (38)
  • Minkó-Mosikovics Mariann: Eszközhasználat az új gyülekezési törvényben (50)
  • Kurunczi Gábor: Gondolatok a szabadságvesztésre ítélt személyek választójogosultságáról (57)
  • Varga Ádám: Önkormányzati jogvédelem az Alkotmánybíróság gyakorlatában (66)
  • Vastagh Pál: Alávetettekből ügyfelek. Az 1957. évi IV. törvény keletkezéstörténete (74)
  • Rainer Lilla: A veszélyhelyzet tanulságai a polgári peres eljárások tekintetében (86)
  • Rák-Fekete Edina: A tisztességes hatósági ügyintézéshez való jog érvényesülése a gyakorlatban (93)
  • Falusi Bernadett: A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 12. cikke szerinti egészségügyi ellátáshoz való jog az európai régióban. Legjobb gyakorlatok a GSZKJNE-monitoring alapján (100)
  • Kiss Balázs: EUB: Magyarország megsértette az uniós jogból származó kötelezettségeit a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény elfogadásával (106)
  • Chronowski Nóra, Orbán Endre, Sonnevend Pál: Diskurzus az alkotmányos identitás
    fogalmának alkalmazásáról. Chronowski Nóra és Sonnevend Pál opponensi véleménye Orbán Endre „Államszervezet és szubszidiaritás mint az alkotmányos identitás
    sarokpontjai az Európai Unióban” című doktori értekezéséről – a szerző válaszával (110)

***

A folyóirat elérhető a Jogkódexből,

papír formátumban a Könyvtár galériáján.

Jogtudományi Közlöny 2020/9

Tanulmány

  • Horváth M. Tamás: Farkas a csónakban. A vállalati tulajdonosként mutatkozó állam (349)
  • Forgács Imre: Az eurokötvény kérdőjelei (359)
  • Molnár Tamás: Az Európai Unió Bírósága esetjogának és az Európai Unió szerződéskötési gyakorlatának hozzájárulása a nemzetközi szerződések jogának fejlődéséhez (366)
  • Auer Ádám, Orbán Endre: Zárókő szerep az uniós alapjogvédelemben? Újabb fejlemények a német Szövetségi Alkotmánybíróságnak az uniós joghoz fűződő viszonyában. A felejtéshez való jog I-II. (385)

Szemle

  • Chronowski Nóra: Jogállamiság-kontroll az uniós közjogban: üveggyöngyjáték? Értelmezési lehetőségek az Európai Tanács költségvetési konklúziói apropóján (398)
  • Hámori Antal: A babaváró támogatás és az első házasok kedvezménye a Béktv. fogságában? (403)

Jogirodalom, jogélet

  • Hamza Gábor: Emlékezés Kudret Ayiter (1919-1986) professzora, a római jog nemzetközi hírű művelőjére (416)
  • Osztovits András: Fejezetek a magyar magánjogtudomány történetéből Frank Ignáctól Vékás Lajosig – párhuzamos recenziók (419)